Hivatalosan ma van a disszertáció leadási határideje, amit - hétvége lévén - a következő munkanapként értelmezek (témavezetői jóváhagyással). A cucc itt van kinyomtatva a táskámban, most hoztuk haza. (Mondjuk a sima kötésesekkel lesz még egy forduló, mert azokról lemaradt a külső címlap, de az már hétfőn belefér még reggel.)
Még a téziseket meg kell szülni, angolul is, remek.
Nem vagyok felszabadulva, de megkönnyebbülve igen. Olyan érzésem van, mint ilyenkor mindig, ha nagy feladatot teljesítek: hogy hát igen, ezt meg kellett csinálni, hát tessék, meg van csinálva. Azért holnap, ha minden kész lesz, vagy még inkább hétfőn, miután már le is adtam, jó érzés lesz anélkül felkelni Ágóaltatásból, hogy újra ezzel kéne foglalkozni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Gratulálok! Éppen ma találkoztam Körtvélyesi Zsuzsával. Két gyerekkel sétált. Egy 6 és egy 2 évessel. Mondtam neki, hogy valószínűleg ma fejezted be. És tényleg!!!
VálaszTörlésMég egyszer gratula!!!
Gyöngyi
Köszi Gyöngyi! A tézisfüzetekkel meggyűlt a bajunk (családilag), nem is lettek olyanok, amilyennek lenniük kell formailag, de mindegy, azért holnap végre becammogok az egyetemre és leadom az egész pakkot. Aztán majd akkor gratulálj, ha ott állunk a védés végén és koccintunk, addig még mindig marad bennem egy adag aggodalom.
VálaszTörlésA meggyűlés csak a sietség miatt volt, 2/3-nak, 1/3 elbíbelődött volna, és össze is forgatta volna, ha nem lett volna kissé kinyuvadva a másik 1/3.
VálaszTörlés