1 hét

Eltelt az első "teljes" (hétfőn szünet volt) hét az oviban. Összességében a mérleg pozitív, az esti elalvásoknál már nincs semmi szomorkodás, a reggeli indulások is sokat-sokat szelídültek az utolsó két napra. De azért ma este, amikor felsoroltuk, hogy most milyen sokáig nem kell menni, mert őszi szünet jön (9 napig!), akkor elsírta magát, hogy de ő nem csak ennyi ideig, hanem soha többet nem akar menni. Hosszú hét volt, mára igazán elfáradt, amit az is jelez, hogy míg eddig sosem pisilt be, ma kétszer is. Az óvónénik+dadus baromira nem izgatták magukat, ez vele jár szerintük (szerintem is).
Reggel mikor odaértünk kérte, hogy játsszunk még a "várakozóban" (ami egy előtér, nem az öltöző, hanem egy közös helyiség), de nem voltam hajlandó. Merthogy semmire nem vagyok hajlandó, amiből aztán rendszeres időhúzást lehet csinálni. Még az a kérés sem hatott, hogy: "Játsszunk a várakozóban addig, amíg be nem zár a munkahelyed." :) Ágóbágó igazán ravac :)
Este itthon ma is lelkesen mesélt, a maga módján lelkesen. Már több csoporttárs nevét is megtanulta és rendre elmeséli az olyan "furcsaságokat", mint hogy pl. azt kiabálják, hogy "sorakozó" és olyankor sorba kell állni, párokba. "És te kinek a párja szoktál lenni?" "- Mindig olyané, aki még szabad." Ráadásul meg is számolják a gyerekeket.
Aztán estére megfejtette az egész ovi-baj titkát: "Az ebédbefizetés volt a baj. Azért lett minden." És hát valóban. Azzal kezdődött az ő ovis léte, hogy szeptemberben egyszer elzarándokoltunk ebédet befizetni. :) Édes kis kobakom.
És hogy mennyire "jó" döntés volt, hogy az első két nap után nem mentem be vele többet a csoportszobába: "Tita, amikor először mentem, akkor miért jöttél be velem a csoportba és többet nem?" Lám, ha többször is bementem volna, még nehezebb lett volna abbahagyni.
Mindent megeszik, a főzelékeket, a túrós kiflit, mindent. Elalszik, bár korábban kel mint a többiek. Az udvaron - szerintem - még nehezen találja a helyét: "Akik homokoztak, kirázták a cipőjüket." - "És te, homokoztál?" -"Én nem." - "Hát te mit csináltál?" -"Sétáltam, futtam." Mondjuk ma leveleket gyűjtött, amit Sz. néni összegyűjtött neki egy zacskóba és "mondta, hogy el ne felejtsem mondani, hogy vigyük haza."
Az óvónénik mísz és zord külsejük ellenére, azt hiszem, nagyon profin csinálják a dolgot.