Update

ehhez: természetesen a mai első órákon egyikük sem jelent meg. (Gondolom most jönnek majd a könyörgős körök, hogy de mégis hadd vegyenek részt - igaz, hogy már kiosztottuk a félévi feladatokat a jelenlévőkkel -, mert ők felvették a tárgyat... Nehogy azt higgyétek, hogy mondjuk írtak egy e-mailt, hogy bocsi, de ma még nem jövök, csak a jövő héttől!)

Köszi

Kedves Családom! Ti vagytok a világ legjobb családja. Köszi!

Nem túl bíztató...

... hogy végignézve az idei óráim hallgatói névsorait két név rögtön kiugrott.
Az egyik a hallgatóé, akinek plagizálás miatt egyest adtam a szakdolgozatára. A másik a hallgatóé, aki összesen ötször vizsgázott, mire átment. Mindketten mindkét szemináriumomat felvették. Jaj.

Továbbra is eső

Megoldottuk a reggelt. És a legnagyobb probléma végül nem is az volt, hogy hogyan jutunk fel a harmadikra, hanem hogy vajon beteg-e Andor.
Ez azóta sem dőlt el. Reggel forró volt, de főleg attól, hogy itt aludt közöttünk és meleg volt az ágyban. Vagy nem attól. Nehézkes lázmérőzés 37.2-t eredményezett. Az oviból hazafelé majd elaludt, de végül nem akart. Ezért kimentünk - próba-szerencse, hátha tudunk picit játszózni. Picit tudtunk. De hamarosan újult erővel zuhogni kezdett. Itthon Bambika matricává változott. 12-kor, egy heves bömbölés után elaludt. Egykor sírni kezdett, álmában. Aztán kettőkor is. Háromkor jókedvűen ébredt és a jókedve csak növekedett, mikor megtudta, hogy megyünk Gágáért.
Erős a gyanúm, hogy egyszerűen magányos volt nap közben, folyton Gágát kereste, az ajtóra mutogatott, hogy menjünk érte.
Du. itthon nagy közös játék volt (kislegóval!), vidám este, könnyű elalvás. De hogy meleg-e azt nem tudom megítélni. A Nurofent bekészítettem, ha éjjel nyígik, adok neki.

Az eső szupi, továbbra is szeretem hallgatni, ahogy zuhog. Itt, a gang felőli oldalon nagyon hangos tud lenni. De Bambi érdekében szeretném, ha holnap ki tudnánk menni rendesen.