Félév zárás

Nincs efélévi dolgom több. A tegnapi vizsgákat én kérem már ki is javítottam (összesen egy db ötös lett, 7 db egyes - 28 vagy mennyi dolgozatból)... A következő vizsga csak jan. közepén lesz!
Na jó, sajnos a cikket, amit nov. 15-re kellett volna megírni, még nem kezdtem el.
A következő félévre sokat kell készülnöm. Pl. két olyan órát tartok, amire még tematikám sincs! Mármint ezeket az órákat tartom csak, slusszpassz.

De megsütöttük a mézeskalácsot, holnap jön a linzer (ó, azt ígértem Ágónak, hogy reggelre meglesz a tészta, de valahogy ezt most mégsem hiszem), a takarítás.

Most viszont lefekszem, mielőtt a szemeim kiesnek a helyükről.

Szava járása

No, már azon túl, hogy:
-"Megőrültél?!"/"Hát ez megőrült!"
-"Elájulok!" (mármint attól ha valami furcsát lát/hall)
-"Ez meg mi a fene?"

"Furcsállottam, hogy csináltak sárga és kék hópelyheket (megj.: mármint a csoport feldíszítéséhez az óvónénik). Nekem csak a fehérek voltak szimpatikusak."

Esti mese, nekem:
"Régen történt, nagyon régen (megj.: ez volt Ágó kezdő sora a betlehemes előadásukban), egy kertben állt egy gesztenyefa. Ősszel lepotyogtak a gesztenyék, elindultak ketten vándorútra. Amikor átkeltek az úton, átment rajtuk egy autó. Megrepedt a héjuk, lejött egy helyen. De láss csodát! Ezek varázs gesztenyék voltak, a héjuk visszanőtt. Visszamentek a kertbe, a gazda összeszedte őket és bevitte a házba. Már nem fáztak a kis gesztenyék. Itt a vége, fuss el véle."

(Most látom, hogy ez valamiért piszkozatban maradt eddig) Karácsony, Jézuska, kérdések

No hát én nem csináltam ebből nagy ügyet eddig, hogy ki is hozza az ajándékot. Nekünk otthon ugyebár a Manók hozták, Ának a Jézuska. Ágóra az oviban és a tágabb környezetében inkább a klasszikus Jézuska-vonal hatott, így amióta erre vonatkozó kérdések vannak, nálunk is ez a diskurzus. Ennek megfelelően tegnap fel is merültek a várható kérdések:
Tényleg karácsonykor van a Jézuska születésnapja?

Nem lehet, hogy meg se született?

De várj! Akkor hogyhogy ő hoz ajándékot nekünk? Hiszen az Ő szülinapja van.

Mindre lehet válaszolni, mindre megnyugtatóan válaszoltam is.

Csak most elkezdtem félni, hogy egyszer majd kiderül, hogy nem is. Mármint hogy nem a Jézuska hozza. Ágó az a klasszikus kisgyerek, aki megéli a meséket, mesékben és a mesék segítségével sok mindent megért. Sokat számít hát neki a karácsony körüli történet, remélem, még sokáig tud ilyen boldog gyerekmódra várakozni!

(És most, hogy beindult a szezon, a lichthofra nyíló ablakkal rendelkező lakótársaink újra minden egyes esti kakilásnál végighallgathatják a karácsonyi repertoárt, amely ráadásul új énekekkel is bővül, olyanokkal, amiket én nem is ismerek.)

1 éves

Közben itt szépen csendben 1 éves lett a legkisebb tapsifüles!
Gyönyörű, huncut és mérhetetlenül cuki! És mindemellett kiszámítható (ki lehet számítani például, hogy MINDIG valami olyasmire készül, amire nem számítasz :), nyugodt és szép (vagy ezt már említettem?)
A szülinapját egész nap ünnepeltük. Reggel még pizsiben bontotta ki az ajándékát és este már pizsiben evett a tortájából. Közben volt D.-val, akinek tegnap is többen mondták, hogy milyen nagyon hasonlítanak egymásra (érdekes, nekem még sosem mondták, hogy hasonlít rám), aztán nagy közös ebéd volt (Andor, Á, D és én). Du. ovis karácsony, amitől mindenki nagyon elfáradt (Ágón igazi drukk, izgalom és várakozás uralkodott, amitől a műsor végére úgy kidőlt, hogy azt hittem, bele is betegszik, de aztán szépen regenerálódott). Este még tortázás és nagy alvás.

Összességében azt mondhatnám talán, hogy nagyon jó nekünk.

Andorhoz és Ágóhoz megérkezett a Mikulás

éppen az előbb
jujj, de jó!
nagyon jó Mikulásnak lenni.

"Tita, jobb lesz, ha most kimész!"

Nagyon várja a Mikulást!

(aki miatt a holnap reggel nem lesz egyszerű, mert - alább részletezett okokból - Ágó egy legó rendőrautót kap, amit bizonyára össze akar majd rakni. annál is inkább, mert úszni viszont nagyon nem akar menni.)
Hogy miért kap rendőrautót?
Az úgy van, hogy szerintem a Mikulás csak csokit vagy valami apróságot hoz. De az óvónénik megkérték a gyerekeket, hogy rajzolják le, mit szeretnének. Ágó egy rendőr rohamkocsit és egy rendőrséget rajzolt, ami elég nagy szó az ő rajzkészségét tekintve. Szóval, ezek után miféle pofátlanság lenne a Mikulástól, ha semmibe venné Ágó kívánságát?!)

Szegény lelkiismeretem

Van énnekem az a főnököm, aki valójában nem a főnököm formálisan, de azért mégis (a hagyományok miatt).
Majd' két éve, amikor a neki végzett munkámmal éppolyan csehül álltam, mint most, írt egy levelet, amely így szólt: "Édes szívem! Ne hagyj cserben!" (azt hiszem, ezt annak idején is leírtam ide, és azt taglaltam, hogy milyen furcsa érzés, hogy egy konszolidált tanszékvezető bármilyen körülmények között ilyen levelet ír nekem. Humoros, de mindenképp arra sarkall, hogy vegyem már észre, hogy éppen valóban pácban hagyom, ha nem csinálom meg az én részemet.)
Na, ma kaptam egy ugyanilyen levelet, pepitában. Mondhatom nektek, hogy az én lelkiismeretem egy élő dolog, amire nagyon könnyű hatni (más kérdés, hogy a lelkiismeretem nem tud több időt, kevesebb derékfájást, kevesebb álmosságot, magukban többet játszó, ezért anyjukat nap közben dolgozni engedő gyerekeket csinálni). Ezért ma nem fogok jól aludni. (Egyébként se aludnék jól persze, mert baromira fáj a derekam...)
Ez a levél egyébként így szól: "Lassan itt a Karácsony! Nagy örömet okoznál vele, ha karácsonyi előzetes ajándékként !"

Bambidu

Na de akkor elmondom azért Andorról, hogy maxicuki.
Újabban kockákat rak egymásra - jóllehet, azért a kockaépítmények ledöntéséhez még sokkal-sokkal jobban ért. De igyekszik! Valamint formabedobózik. Abból sem tud ugyan minden formát, de a sima hengert igen. És egy öröm elnézni, ahogyan ücsörög, forgatja a formákat is próbálkozik.
Csak hogy ne maradjunk hasonlítgatás nélkül, elmondom, hogy Ágó (azon túl, hogy egy éves kora előtt ilyesmivel amúgy sem foglalatoskodott, igaz nem is volt mivel, mert éppen Frankfurtban voltuk és kevés volt a játék) a formabedobózásból felfogta a lényeget ("juttasd be a formákat a dobozba") és a leghatékonyabb módon meg is oldotta a feladatot (nevezetesen kinyitotta a dobozt és mindent belepakolt). Ezzel szemben Andornak látható örömet jelent, ha a kis likon gyömöszölhet be dolgokat. Egyébként is, ő mintha jobban ügyeskedne a kezével (ami hát, azt kell mondjam, nem olyan nagy szó azért Ágóhoz képest). Ma pl. azt játszotta a kádban, hogy megpróbálta elkapni a buborékokat (amelyek előállításának mikéntjére már rájött: hevesen kell csapdosni a vizet és kacagni, ha az arcunkra is fröccsen) és felpakolni őket a hajóra, ami ott úszkált mellette a kádjában. Értjük! bubit pakolt. Hát akkor most mi, ha nem maxicuki? :)