Alszik

Az ágyában, és ott is aludt el.
Tudom, hogy bizonyára mi vagyunk a bénák, de még mindig úgy szokott menni ez a dolog, hogy az ő szobájában lévő normál heverőn alszunk el, aztán Áki átügyeskedi az ágyikójába.Csakhogy most már meleg is van, kényelmetlen is ketten azon az ágyon, úgyhogy megkértem ma, hogy menjen át a sajátjába rögtön mese után. Kicsit sipákolt,  hogy de akkor nem fog látni engem, amire megnyugtattam, hogy de attól még ott leszek. Kis forgolódás után mindketten elaludtunk elégedetten a nagy helytől. Nohát. Tul.képp ez az utolsó amolyan "kisbabás" szokása. Az elmúlt időszakban viszonylag rövid időn belül szokott le a cumiról, szokott le az éjjeli pelusról és kezdett a wc-be kakilni. Hová vezet ez kérem?

Köszi, ha még olvastok

Való igaz, hogy régen írtam. Ez csak amiatt lehet, hogy egyébként is kb.napi 8-9 órát ülök a számítógép előtt, ami nekem sok. De most van a dolgok hajrája, meg más dolgok kezdete. Ez mind jó, csak hát fárasztó. Még úgy is az, hogy a héten Ágó kölcsön volt adva Bligetre. De én még így is annyira elfáradtam az egyik nap, hogy délután öt és hét között muszáj voltam aludni. Mondjuk az elalvás előtti utolsó gondolatom az volt, hogy mennyire baromi jó nekem.
Jó kis nyár ez Ágónak (is), pedig még soha ilyen rohangálós nem volt (és még csak most megyünk bele a sűrűjébe). De már nagyfiú. Okos, szófogadó és jófej.
Két egymást követő hétvégén Szanyban voltunk, amit elképesztően élvez: kert, kertészkedés, a második alkalommal a medence is, meg a Rába!
Most meg két éjszakát Bligeten, aztán jövő héten végig ott. Ma mondta is, hogy ő nagyon szereti a kertes házakat, szeret a kertben játszani. És még egy igazi, nagyfiús bicajt is kapott, amin már egész ügyesen halad.
Most meg a strandon vannak Ákossal és apuval. Ez az első városi strandolása, készült is, hogy csatornát fog építeni, mint a Balatonon. Remélem, azért túlteszi magát rajta, hogy itt azt aligha lehet.
Mi van még?
Tök ügyesen vezetek, és már nem ébredek hasfájásra azokon a napokon, amikor tudom, hogy autózni kell.
És persze örülök, hogy feltalálták a gyümölcsös, nulla százalékos söröket, ez megkönnyíti a meleg, munkával töltött nyári esték elviselését így a 15. hét táján.

Kísértés

Elég nagy a kísértés, hogy lefeküdjek aludni. Ma nem mentem dolgozni, mert nem csak ott, hanem itt is vannak elmaradásaim. És hiába alszom ki magam éjjel, annyira is, hogy reggel már 5 körül az órát nézegettem, hogy mikor kell kelni végre, nap közben nagyon álmos vagyok (főleg ebéd után). Hát, ilyen ez, mit vagyok meglepve.
Ágóbágóval megjártuk tegnap a magánbőrgyógyot is, makacs ekcéma, újabb krém, újra antibiotikum. De a javulás látványos (kár, hogy valami erős szteroid hatására, amiről B. azt mondja, hogy náluk is 2-3 nap alatt tünetmentessé varázsol, csak 2-3 hét múlva meg jön vissza az egész  mizéria).
A fiúk ma együtt mentek oviba. Ebben a tanévben először - és valszeg utoljára, mert pénteken nekünk véget ér a tanév.

Hétvége

Újabb mozgalmas hét után végre hétvége van.
Volt a héten pl. ovis évzáró, ahol a Legcukibb Kismuki nagyon megrémült és rövid időn belül az ölemből követte az eseményeket. Fura, hogy ő volt az egyetlen (hogy ő ilyen volt, az nem lep meg), az óvónénik szerint ez bizonyos csoportokban tömeges jelenség. Nagyon aranyosan kuporgott az ölemben, ahonnan persze harsogva énekelte  együtt a dalokat a többiekkel, de hiába is fogta közben A. néni kezét, fölállni azért nem volt hajlandó.
(A bőre egyébként változó, a bokája jó, a hangulata remek.)

Közben elolvastam egy ált. isis oszt.társnőm bejegyzését a saját blogjában, ami arról szól, hogy azért ez egész hihetetlen, hogy felnőttek vagyunk. Hogy őt is meglepi, hogy a munkájáért pénzt kap, hogy két gyerekét fuvarozza a városban meg ilyenek. Ezt mostanában én is nap mint nap átélem, de azért az is a dologhoz tartozik, hogy mindeközben az összes "felnőtt" eseménynél azonnal felhívom Bligetet.
Ma sem történt ez másként, amikor egyszer csak megszűnt világítani néhány lámpánk, miközben mások működtek. Hamar kiderült persze, hogy az egyik áramkörrel van baj, hogy pontosan mi, azt majd hátha megmondja az elmü.
Minden esetre Ágó nagyon élvezte a beállt nomád helyzetet (lavórban fürdés, sötétben kakilás), és ezért legalább megérte. Fel akartam írni néhány Ágó-mondást, de annyi van, hogy győzni nem lehet. A legújabb szokása viszont az, hogy ha úgy érzi, hogy mi Ákossal vitába keveredünk, akkor azonnal ránk szól, hogy: "Ne vitatkozzatok, inkább játszatok velem." Az esetek jelentős részében persze nem vitáról van szó, hanem dolgok megvitatásáról, néha viszont tök jó, hogy ránk szól, mert attól rögtön mi is továbblépünk. Az minden esetre biztos, hogy mindenre van valami mondanivalója és az ébren töltött órái 100%-ban beszél, valamint rohangál. Beszéd közben is. Folyamatosan.

Úgy szép, ha zajlik

Az elmúlt hét címszavakban (mert a változatosság kedvéért álmos vagyok):
- megvédtem a disszertációt, ami - nem is várt - megkönnyebbülést jelentett. Komolyan, én nem gondoltam, hogy ennyire mélyen nagyon nyomaszt és/vagy unom a dolgot, de a védés másnapján (vagyis még aznap éjjel) hihetetlen megkönnyebbülés szállt meg.
- Ágó a vártnál könnyedebben visszatért az oviba, ahol az első nap megdicsérték, hogy milyen fegyelmezett, amiért egyáltalán nem vakarózik, a második nap mondták, hogy picit vakarózott, a harmadik nap már a kapuügyeletes azzal fogadott délután, hogy a gyerekem átvérezte az ágyneműt alvás közben. (Itthon is megtörténhetett volna, C néni szépen ellátta, mostanra egész jól helyrejött az is, a többi seb szépen javul továbbra is.)
- Bár az összkép még mindig elég ijesztő lehet, ma ugyanis a Madarász u.-i kórház sebészetén az ügyeletes orvos azt mondta, hogy függetlenül attól, hogy mit mutat majd a röntgenkép, ő biztosan nem gipszeli be ezt a gyereket, mert akkor menthetetlen lesz az ekcéma. A röntgen után meg azt, hogy ő bizony fáslit sem rak rá, inkább szellőztessük a sebeket a bokáján, az ekcéma sokkal rosszabb állapotban van, mint a boka maga.
- Ui. mára kelve Ágó nem tudott ráállni a bal lábára, mert valószínűleg megrándult a nagy bubipukkasztgatás közepette tegnap este, vagy amikor kimentünk pisilni éjjel, ez mán sosem fog kiderülni.
- Merthogy volt nagy bubipukkasztgatás B.csabán a lakodalomban.
- Merthogy ui. B.csabán voltunk péntek óta, ahol szuperjól mulattunk. Játszóztunk és gyereknapoztunk (beleült egy igazi tűzoltó- és egy igazi rendőrautóba), fagyiztunk és rohangásztunk.
- És lakodalomban voltunk, ahol talált magának egy nagyfiút (az egyetlen gyereket magán kívül), egy 8 évest, akivel remekül elmulattak egész este.

Így vagyunk.