Bambidu

Na de akkor elmondom azért Andorról, hogy maxicuki.
Újabban kockákat rak egymásra - jóllehet, azért a kockaépítmények ledöntéséhez még sokkal-sokkal jobban ért. De igyekszik! Valamint formabedobózik. Abból sem tud ugyan minden formát, de a sima hengert igen. És egy öröm elnézni, ahogyan ücsörög, forgatja a formákat is próbálkozik.
Csak hogy ne maradjunk hasonlítgatás nélkül, elmondom, hogy Ágó (azon túl, hogy egy éves kora előtt ilyesmivel amúgy sem foglalatoskodott, igaz nem is volt mivel, mert éppen Frankfurtban voltuk és kevés volt a játék) a formabedobózásból felfogta a lényeget ("juttasd be a formákat a dobozba") és a leghatékonyabb módon meg is oldotta a feladatot (nevezetesen kinyitotta a dobozt és mindent belepakolt). Ezzel szemben Andornak látható örömet jelent, ha a kis likon gyömöszölhet be dolgokat. Egyébként is, ő mintha jobban ügyeskedne a kezével (ami hát, azt kell mondjam, nem olyan nagy szó azért Ágóhoz képest). Ma pl. azt játszotta a kádban, hogy megpróbálta elkapni a buborékokat (amelyek előállításának mikéntjére már rájött: hevesen kell csapdosni a vizet és kacagni, ha az arcunkra is fröccsen) és felpakolni őket a hajóra, ami ott úszkált mellette a kádjában. Értjük! bubit pakolt. Hát akkor most mi, ha nem maxicuki? :)