2011. május 8., vasárnap

Ágótlan

Jé, már két napja úgy élünk, mint valami felnőttek. Sőt, ma 10-ig aludtunk!
Bágó közben a nagyszüleit boldogítja, azt hiszem, a felek kölcsönös megelégedésére.
Péntek este sörözni mentünk, tegnap pedig életünk eddigi saját lakásunkhoz legközelebb megrendezett vacsora-házibuliján voltunk, itt az emeleten. Régi szociológus ismerősök sok ismeretlen ismerősével. Kellemesen mulattunk.
Továbbá tegnap eltöltöttem az eddigi leghosszabb egybefüggő időt a disszertációm írásával: öt és fél órát boldogítottuk egymást.

Ez tehát a rekordok hétvégéje.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése