2012. április 28., szombat

Szorgos olvasó(i)m kedvéért

Nohát, Tatta lelkesedését látván (és ki tudja, lehet, hogy vannak még titkos rajongóim is), gyorsan írok, hogy legyen mit olvasni. Tegnap este kicsiÁ tök cuki volt, majd az utolsó etapnál úgy döntött, hogy szerinte az mókás, ha engem inkább lerugdal maga mellől az ágyról, ahelyett, hogy aludnánk. Merthogy még mindig csak úgy hajlandó elaludni, ha mellé bújok. Elég nagy hiszti lett, mert én részben azzal érveltem, hogy ha nincs rá szüksége, hogy ott legyek, akkor szívesen alszom inkább a saját ágyamban; másrészt egyébként is. Végül lenyugodtak a kedélyek és ma már szuper kedvvel ébredt és tervezte is a várat, amit azonmód reggeli után el is indultak az apájával megépíteni a parkban. Mindjárt indulok én is utánuk, csak előkészítettem ezt-azt, mert aztán du. meg színházba megyünk (csak a felnőttek), jönnek a gyerekfelvigyázók. Meg még elmondom, hogy mostanában szökellve jár az utcán, ugrabugrál, mint egy kiskecske. Nagyon magára talált az oviban (és ezzel párhuzamosan itthon is), jókedvű. Bár tegnap du. annyira elfáradt, mire hazaértünk, hogy a ház előtt lefeküdt a járdára :) (Merthogy kapott egy új labdát és annyit focizott a parkban, hogy teljesen kivörösödött és kicsit féltem, hogy kidurran a feje.)

3 megjegyzés:

  1. A labdák mindig kidurrannak (vagy csak egyszerűen leeresztenek), valahogy.

    VálaszTörlés
  2. Valaki valamit félreértett :-)) az emberek nagy többségének nem laszti a feje!
    A labdáknak pedig segítenek leereszkedni - rózsabokor által.

    VálaszTörlés
  3. Nekem is mindig vörös lesz a fejem, ha nagyon sokat szaladgálok. Valószínű, bőrtípus függő... :-(

    VálaszTörlés