akkor én nagyon meg fogok könnyebbülni.
Egyszerűen kifogytak már a szavak belőlem és kínkeservvel szülök meg egy-egy újabb mondatot. És persze utálom azt az érzést is, hogy ezzel kelek-ezzel fekszem, vagy ha nem, akkor amiatt lelkiismeret furdalásom van. És biztos tök jó lehet olvasgatni, csak úgy, amit az embernek épp kedve van.
Még egy fél-háromnegyed fejezet, aztán a bevezető meg a tanulságok, a mellékletek és a bibliográfia - na és persze átolvasni, itt-ott átírni... Hát sikerülhet ez anélkül, hogy begolyózzak teljesen?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése