Ágónak (meg nekünk) szupi hétvégéje volt Szanyban. Mindenek előtt megtudta, hogy a kutyák nem szeretik a pitypangot, hogy a kakas nem csak a képeskönyvekben létezik, hogy vannak még annál is nagyobb százszorszépek, mint amiket a parkban szokott Hankának ajándékozni, hogy a kiskutyáknak hegyes kis fogaik vannak (erről egyébként még a mai altatás közben is megemlékezett oly módon, hogy azt mondta: "Va-va", majd a szájába rakta a mutatóujját és rágcsálni kezdte). Ismét rájött, hogy a világon a legjobb az ágyon ugrabugrálni, valamint megtudta, hogy szereti a borsólevest (de azért a lekváros kenyeret szereti a legjobban). Kiderült, hogy a Déditől sem kell félni, sőt: neki van babalocsolókannája!
Csináltunk sok fotót, majd valamikor fel is töltöm őket.
Hazafelé még benéztünk a cicás mamáékhoz is, ahonnan - na jó, csak a Moszkva tértől - gyalog, babakocsi nélkül jöttünk hazáig. Azért a teljesen babakocsi mentes közlekedés még várat magára, de azért ez elsőre elég jól sikerült.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Foltoskának is kis, tűhegyes fogai voltak. Azt tudom csak tanácsolni az unokaöcsémnek -- kérlek, add át neki --, hogy használja a játszótéren megszerzett tudását és ha jönnek a tűfogúak, másszon fel a legközelebbi fára.
VálaszTörlés