Továbbra is esős

Nem egészen úgy lett, ahogy gondoltam. Ágó egész jól bírja a bezártságot, én viszont ma délutánra teljesen amortizálódtam. Minden ízületem fáj, néha ráz a hideg. Azt hiszem, semmi komoly, csak a sok szürkeségtől nyilván előjöttek az ilyen korban már normális reumatikus fájdalmak. Hehe. Meg az amúgy sem túl magas vérnyomásom (egyszer a szülésznek
sikerült 120/90-et mérnie, meg is jegyezte - mint tudjuk egyébként tényleg humoros ember - hogy bizonyára nagyon felhúztak, mielőtt a vizsgálatra érkeztem) ettől az elképesztő időtől, azt hiszem, megszűnt lenni. Kóválygok, na. Egyébként meg vacakul aludtam, mert a legkisebb nem tud szuszogni, ha náthás (nohát) és akkor nyikorog és anyamelegre vágyik. Annyira, hogy az éjjelt velem töltötte a nagyágyban (még sosem volt ilyen), nagyÁ-t meg száműztük az ő szobájába (nem, nem a rácsos ágyba).
Sebaj, holnap még itthon lesz nagyÁ, én meg megyek a tutoriális védésre (mármint a tutor védi saját magát), vagyis kimozdulhatok itthonról. A srácok - ha nem bírják tovább - elmennek megnézni a vízesést a bevásárlóközpontba. Uhh, hát ide jutottunk. Már egyszer éltünk a közelség adta lehetőséggel, és mit mondjak, Ágó le volt nyűgözve. Meg még szökőkút is van. Szuper.