Huhh

Eddigi oktatói pályafutásom legnehezebb percein vagyok túl. Egyelőre. De lesz még folytatása...

Andor ma ebéd utántól alvásig egy zsinórt húzott maga után. Ezt játszotta. Nagyon cuki volt. Egyébként már a reggeli ébredést követő percben is az volt, gurgulázva nevetett azon, hogy ha megnyomta az orrom és változatos hangokon dudáltam. Az ő gurgulázó nevetése pedig elég ragadós.

Ez az utolsó oktatási hét.
És bizony várom is már a végét.