Vajon most, hogy elköszöntem szépen (legalább az egyik) szeminárium résztvevőitől, mert a jövő heti órákat már nem tartom meg (el ne felejtsek írni a másik szeminárium tagjainak) - vajon most piciA megragadja az alkalmat és
- még bent marad 3 hétig, amit én lazázással tölthetek? vagy
- kihasználva a holnapra ígért hidegfrontot pikkpakk megszületik?
Ma nem keveset ültem a kórház szülészetén és nézelődtem. És óóóriásinak találtam a gyerekeket! Jesszus?! Hogy lehet megszülni valami ilyen nagyot?! (pedighát Ágó sem volt éppen apró, piciA kisebbnek ígérkezik) És hogy lehet olyan higgadtnak maradni, mint az ott látott csaj volt, aki besétált, becsöngetett a szülőszobára és a világ legtermészetesebb hangján azt mondta: "Jó napot kívánok, azért jöttem, mert 4 perces fájásaim vannak." (pedighát én sem voltam pánikban, amikor Ágóval odaértünk annak idején). Az egész annyira hihetetlennek tűnik.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése