Tavasz

(Jaj, átalakították a szerkesztőfelületet és semmit se értek.) No, egyébként az van, hogy ovifronton a helyzet kezd olyan lenni, amilyen vártam, hogy legyen. Ágó nem nyikorog reggel, hogy menni kell (vagyis nyikorog, de nem úgy). És tök jókedvű délután és tegnap pl. lelkesen ment az állatkertbe az ovival, de nem ám úgy ímmel-ámmal, hanem már előző este azzal aludt el, hogy "jaj de jó, holnap állatkertbe megyünk!", reggel meg azzal ébredt, hogy "menjünk Tita, el ne késsünk!". Ez az állapot októberben, de még egy-két hónappal ezelőtt is elérhetetlen álomnak tűnt. Lódítani is tud: simán A. néni szemébe mondta, hogy már mosott kezet, holott nem. Én meg nem szóltam rá, bár aztán négyszemközt elárultam neki, hogy nem illik így hazudni, de azóta is minden reggel hallom, hogy közli, hogy ő már túl van a kézmosáson :) Cserébe a bőre olyan ramaty, mint még soha. Ránézni is rossz, tegnap A. néni azzal jött, hogy mi van ha cukorbeteg (merthogy sokat iszik + vakarózik). Ha a szünet alatt nem sikerül rendbe hozni, akkor irány a bőrgyogyószat. Egyébként meg várom két pályázat eredményét és az egyetemi állapotok tisztázódását, amikből még az is kisülhet, hogy lesz állásom szeptembertől, sőt, még álláshalmozó is lehetek akár. Addig is még tart itt egy pályázat, plusz júliusig a munka, meg ez-az bejön néha, de azért nem mondanám, hogy halálra keresem magam. Mit is akartam még? Majd eszembe jut.