Az állapotok

Andor jobban van, azt hiszem, az étvágya jobb, a kedve is (főleg mióta ma délben meglátta apáját és fivérét), de a hasmenés még van, a fáradékonyság is. De mondjuk átaludta az éjszakát anélkül, hogy hurcimbászni kellett volna. Mit az éjszakát?! 18h-tól 6.17-ig aludt.

A másik két fiú is hazatért tehát, Feri papa szállítmányozásában (odafelé vonattal mentek). Ágó döbbenetes robbanást hozott a szobába a megjelenésével. Friss, üde, pirospozsgás, jókedvű és egészséges! Kedve lenne az embernek azonnal bekapni, mint egy finom almát.
Na, de ne rugaszkodjunk el ennyire a tények rözgítésétől.

Ákos sajnálatos módon belenyúlt a töpörtyű alatti gázégőbe (mármint, ami fölött nagy üstben a töpörtyűt töpörtötték a disznóvágáson), így a jobb kézfeje megégett. Higgadt maradt, állítólag, előbb még valami tésztaszűrést is elintézett és csak utána ment el Győrbe a sebészetre (égési plasztika, hogy pontos legyek). Egyébként meg, ha ez nem lenne, akkor is úgy néz ki, mint egy rosszul beállított robot, mert derékban enyhén, kb. 10 fokban balra dől. Komolyan, mint BV, csak ő 84 éves, Á meg 34.
Mikor indult volna, hogy Andort elvigye egyet szunyálni a friss levegőre (meg egyszerűbb is így, mint egy vinnyogó Andor mellett megpróbálni elaltatni Ágót, aki ugyebár pörög ezerrel), keresni kezdte a telefonját. Az Feri papa autójában maradt. Búcsúzáskor kértem, hogy azért vigyen sapkát, mert annyira nincs meleg, de a kis lehajtott fejével csak annyit mondott: "Azt otthon hagytam. De tényleg."

Kedves RBM(G), remélem, ti már túl vagytok a mélyponton, és hát oké, hogy még nálunk is volt lejjebb a múlt heti állapothoz képest, de remélem, most akkor valami nagyon jó fog történni mindenkivel!