Két gyerekes

Mintha most érezném igazán, hogy két gyerek Titája vagyok. Egyet reggel elviszünk az oviba, és még mindig marad még egy! Igaz, hogy sokkal-sokkal csöndesebb, hogy Ágó nincs itt, de azért Andor is tud produkciózni (főleg arra gondolok, hogy folyton résen kell lenni, nehogy összetörje a kis kobakját). És aztán délután Ágóért, és együtt haza. Mindezt szép őszben. Teljesen idillikus.
Aztán jövő héten kezdődik a neheze, a két helyen dolgozással, amihez még hozzá jön, hogy alkalmanként hozzá-hozzá kéne csapni mondjuk egy-két nap kutatást. Nem beszélve az írásról. No, majd meglátjuk. Annyit azért tanultam a nyáron, hogy nem kell mindig mindent a legkisebb részletekig megtervezni, lehet picit improvizálni, úgy kevésbé stresszes az egész...