überszarul vagyunk, sőt. A helyzet ahelyett, hogy javult volna (tkp. hétfőn el se akartam vinni az orvoshoz, csak a rend kedvéért mentünk végül), sokat romlott. Nekem egy vákuum van a fejemben, az orromban olyan szorosan zár a cucc, hogy szusz se ki-se be mellette, és sehogyse tudom kidugítani (az aranyáron vett infralámpa két-három perces megkönnyebbülést hoz), Ágónak ma reggel a füle is elkezdett fájni, estére lázas is lett. Szóval holnap újra orvos.
Ennek megfelelően a hangulata is gyászos. Pontosabban hisztis. És mivel kivételes engedményként hétfőn megengedtem neki a napközbeni mesenézést, azóta csak maxihisztik árán lehet levakarni a monitorról és már álmomban is a hupikék törpék csivitelnek a fülembe (bár többnyire nem hallom őket a fülzúgástól). Fülgyuszival (meg a gyanújával se) nem lehet kimenni, vagyis szobafogság ezerrel. Mondjuk a betegségnek köszönhetően gyenge az elalvással nincs gond. Csak hát aztán meg köhög. De ma már egy órát aludt du.
Szóval jó lenne, ha holnaptól felfelé ívelő szakasz jönne. Köszi.
Szívesen veszek minden praktikát az orrcseppentés barátibbá tételére, az infralámpa és Ágó összebékítésére, az orrom kitisztítására.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Jaj-jaj. Jobbulást a betegeknek.
VálaszTörlésK.E. nagypapa szerint aki beteg, az fekszik és nyög. Ebbe belefér a naphosszat tartó mesenézés is. Mi ki sem mászhattunk az ágyból, ezért sokszor jobbnak láttuk nem megbetegedni. De ez sajna nem rajtunk múlik.
VálaszTörlés