Kardio (folyt.)

Tegnap megint eljutottam az edzőterembe. Remélhetőleg az lesz, hogy nem csak pénteken, de ezen túl szerdán is megyek majd (ezen a héten már előre be volt tervezve egy kis golyósboltozás, amit nem akartam lemondani). Növeltem a futásidőt (20+15 perc), súlyzóztam és elliptikus trénereztem (de ezen csak lazázva bírtam - és úgy se végig - megcsinálni a 15 percet). A következő alkalommal a csajszi összeállít nekem egy kis edzéstervet, amiben van mindenféle mocorgás.
Mára lett egy kevés izomlázam, a súlyzóktól a hónom alatt (!), pedig többre számítottam, mert tényleg rendes elfáradtam, több mint egy órát ugrabugráltam.
Úgyhogy rásegítettem egy kis takarítással itthon, amíg a fiúk kimentek a parkba megnézni, hogyan lehet havat lapátolni a virágágyásban.
Felfoghatjuk ezt úgy is (nem), mint kikapcsolódást, amit a mostanság elvégzett attitűd teszt kiértékelésekor javasolt a kiértékelő. (Szó szerint aszonta, hogy minden értékem mögött az látszik, hogy baromi fáradt és stresszes vagyok. -- Ami azért nem teljesen igaz. Jóllehet, tény és való, hogy az agyam hátsó csücskében akkor is ott motoszkál a disszertáció, amikor fogatmosok vagy legoházat építek, de stresszesnek nem mondanám magam. Sőt alapvetően teljesen vidám és jókedvű vagyok, csak persze ingerlékeny és kiszámíthatatlan :) Oké, tényleg nehezen tudom a dolgaimat összeegyeztetni és ezt biztosan nem csak én veszem észre. - No, ezzel most nem nagyon van mit tenni személyiségfejlesztés szintjén, ha csak azt nem, hogy megírom pikkpakk a disszertációt.)