Mondok mást!

Ma kora reggel egy kukásautó torlaszolta el az egyik mellékutcát. A bekanyarodni vágyó, de nem tudó autók hosszú sorban kígyóztak mögötte és blokkolták a közlekedést egy forgalmas úton. Jó 20 méteren mondjuk. Tudjátok mi történt?
Semmi.
Mindenki állt szépen a so)rban.
Senki se dudált. Az se, aki pedig a sor végéről már nem láthatta, hogy mi van elől.

Nyilván nem is kell mondanom, hogy a játékbolti eladótól a vasutas jegyárusig mindenki olyan természetességgel beszél angolul, mintha az anyanyelve volna (egy kivétel volt egyébként: az egyetemi könyvtár könyvtárosa :)

(Mondjuk ritkán beszélek angolul, csak olyankor, ha valamiben nagyon pontos információra van szükségem, és nem akarok véletlenül sem félreértést. Többnyire remekül elvagyok németül, és szemük sem rebben, amikor mondok valamit. Vagyis 1) vagy hiperszuperül beszélek németül (nem) 2) vagy hát jólneveltek és a lényeget azért megértik (igen).)