2012. június 13., szerda

Kísértés

Elég nagy a kísértés, hogy lefeküdjek aludni. Ma nem mentem dolgozni, mert nem csak ott, hanem itt is vannak elmaradásaim. És hiába alszom ki magam éjjel, annyira is, hogy reggel már 5 körül az órát nézegettem, hogy mikor kell kelni végre, nap közben nagyon álmos vagyok (főleg ebéd után). Hát, ilyen ez, mit vagyok meglepve.
Ágóbágóval megjártuk tegnap a magánbőrgyógyot is, makacs ekcéma, újabb krém, újra antibiotikum. De a javulás látványos (kár, hogy valami erős szteroid hatására, amiről B. azt mondja, hogy náluk is 2-3 nap alatt tünetmentessé varázsol, csak 2-3 hét múlva meg jön vissza az egész  mizéria).
A fiúk ma együtt mentek oviba. Ebben a tanévben először - és valszeg utoljára, mert pénteken nekünk véget ér a tanév.

5 megjegyzés:

  1. Hát, ez az ekcéma már csak ilyen :-(

    VálaszTörlés
  2. Elég undok, mondhatom.
    Az asszisztensnéni, aki mintegy 40 percben bemutatta, hogyan kell ledörgölni, fertőtleníteni, bekenni és bekötözni Ágót (szerencse, hogy nem százlábú a gyerekem, mert akkor sose érnénk a végére), azt mondta, hogy igazából ez annyira viszket, hogy felnőtt fejjel simán megőrülnénk tőle, csak szerencsére a gyerekek sokkal erősebb alakok, mint a nyámnyila felnőttek.

    VálaszTörlés
  3. Bizony, ezt már tapasztaltuk :-(

    VálaszTörlés
  4. Már rég nem olvastam semmit. ???

    VálaszTörlés