Advent

Na ma meg az volt, hogy "ígérjem meg, hogy az A néni hamar megérkezik". A nénit (nevezzük így őt, a másik óvónénit meg B néninek, akikhez képest a dadus C néni) nagyon szereti, B néni viszont a múlt héten rákiabált, mert bepisilt, ezért őtőle azóta tart. És ezen a héten B néni van ott reggel és A néni csak a gyümölcsevéskor érkezik meg. C néni szerencsére ott van végig, és ő is Ágó nagy kedvence.
Ma mentünk először gyalog, így egy kicsit persze lassabban értünk oda, de annyival is kevesebbet kell várni A nénire. No, meg a biciklin azért lassan kezd hideg lenni (én mondjuk nem fázom, de Ágó nem teker és jön szembe a hideg). De így is terveztem, hogy ha a beszokással nagyjából megvagyunk, akkor átállunk a nem sietős üzemmódra, nekem azon a 20 percen már nem nagyon múlik semmi.
Azért jó lesz már, amikor szőröstül-bőröstül szeretni fogja az ovit, de most még nem tartunk ott. Szereti, de nehéz neki, az is biztos. Elfárad szerda-csütörtökre, ilyenkor már semmit sem szeret, semmihez sincs kedve és ma még azt is mondta, hogy aludni se fog. Szuper.
Ma kinyithatta az első adventi ajándékocskáját. Erre nem készült, úgyhogy nagy volt az öröm, csak sajna Á nem látta, mert korán reggel elhősködött itthonról, hogy du. tudja vinni csizmacserére a Dobozt. (Aminek a megszervezése rám volt bízva. Remélem, nem lesz gond.)