Az ovi

Tegnap végre eljutottunk az ovihoz, hogy megnézzük, hanyadik is Ágó az "előjegyzettek" listáján. Mert bizony nem vették fel, vagy legalábbis nem lehet azt tudni. Hiába töltöttem ki egy nyilatkozatot az előjegyzésnél - a vezetőnő kérésére -, hogy akár szeptembertől is beadnám az amúgy év vesztes gyerekemet, a hivatalos határozat szerint addig ne is próbálkozzunk semmivel, amíg be nem töltötte a harmadik életévét, hanem jelentkezzünk majd a születésnap előtt egy hónappal, hogy még mindig fenntartjuk-e az igényünket a helyre, addig előjegyzésben tartják.
Miközben mindazokat felveszik már most, akik a körzeten kívülről kérték át magukat, de szeptember 1-ig betöltik a hármat. Azaz, ha jól értem, megtörténhet az, hogy szépen fel is töltik az összes helyet (a felvettek névsora több mint 60 nevet tartalmaz, de azt hiszem, ebben nem csak kiscsoportosok vannak), mi meg lecsúszunk - kellett nekem ősszel szülni. Mi több, tudok olyanról is, aki nem ide kérte magát, de más oviból mégis ide irányították. Röviden tehát úgy működik a dolog, hogy vannak ugyan körzetes ovik, ahová elsősorban tartozol, de ha máshová kéred magad, mehetsz oda. Vagy ha megtelnek máshol a helyek, a központi irányítás majd eloszt akárhová. Vagyis a körzetes ovi kijelölése tökéletesen felesleges, úgyis a végén mindenféle egyéb szempontok és igények szerint kerül a gyerek valahová. A siker záloga főként a születési dátum: szept. 1-re be kell tölteni a harmadik életévet, különben várólistára kerül a gyerök így is úgy is.

Na, minden esetre Ágó az első azon a bizonyos listán, ez - végső soron nem tudom miért - megnyugtatott egy picit.