2011. január 17., hétfő

A környékről meg a hírek terjedéséről

Nemrég még arról is akartam írni, hogy milyen fura, hogy már teljesen elfelejtettem, milyen is volt a környék, amikor még a Westbahnhofba jártunk mulatozni. Csak aztán ez a szörnyű diszkós eset elvette a kedvem tőle, hogy ezen merengjek. Máskülönben az is elég jellemző erre a városra, hogy hogyan tudtam meg, mi történt: mikor babanézőbe igyekeztem vasárnap reggel, a Nyugati téri villamosmegállóban, aztán a villamoson is párbeszéd-foszlányokat kaptam el, amiből kihallottam, hogy valami tragédia történt. Mikor pedig odaértem Őrmezőre (az ifjú mamához, aki egyike volt a kettőnek, akikkel annak idején - 13-14 éve!! - a környékre jártunk a Westbahnhofba), ott kiderült, hogy ők személyesen is érintettek (szerencsére nem nagyon) az egészben. Ilyen icipici ez a város. Fél órán belül mindent tudsz.

Jobb lenne, ha visszajönne a szép idő. Bágónak nem volt kedve ma játszótérre menni, pedig még egy kis cimbijével is összefutottunk út közben. Remélem, csak a köd miatt van, és nem azért, mert picit náthás is lett az éj leple alatt.

4 megjegyzés:

  1. Igen. A Westbahnhof azóta már nem létezik, de a pályaudvar másik oldalán van egy hely, ahol most meghalt a tömegben három lány.

    VálaszTörlés
  2. Nocsak. Agyontáncolták magukat?

    VálaszTörlés
  3. Nem, sajnos agyontaposták őket. Az egyik Móriczos volt.

    VálaszTörlés