Tegnap ebéd óta a dietetikus tanácsai alapján tartom a diétát. A megelőző két hétben is csináltam valami hozzávetőleges szénhidrát korlátozást, ami bár nem volt alapvetően elhibázott, de azért bőségesen hagyott kívánnivalót maga után. Csak remélni tudom, hogy A. a hasamban nem érezte meg különösebben.
Én mindenesetre már ennyi - vagyis fél napnyi - diéta után is közölhetek valamit: elhibázott dolog volt reggelente tejeskávét inni. Fene gondolta volna, hogy pont az, de valószínűleg mégis az volt az oka, hogy az elmúlt egy-két napban nehézségeket okozott a reggeli közlekedés, mert folyton zúgott a fülem. A reggeli tejivás ugyanis - írom ezt azoknak, akik olyan oktondiak, mint én, és nem tudták - jól felnyomja a cukorszintet, és máris kész a kellemetlen közérzet. Na, szóval ma nem ittam meg a reggeli kávékámat, és remekül vagyok. (Délután a néni szerint meg lehet kockáztatni egy 2 dl-s tejeskávét, kellő körültekintéssel.)
Vicces még az is, hogy számolgatni kell a g-okat. Ezt persze úgy is fel lehet fogni, mint valami végtelenül idegesítő dolgot, de tulajdonképp nem az, inkább mulatságos.
A fő rossz az egyértelműen a kis nasik hiánya: nem is csak a csoki, hanem minden. Hogy gyümölcsöt sem lehet csak úgy, jövet-menet bekapdosni... No, azért csak kibírom valahogy.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése